Akadémia

A GREEN BRANDS Akadémia résztvevői elméleti tudást és gyakorlati ismeretek is kapnak arról, miért üzlet a környezeti fenntarthatóság.


Akadémia tavaszi képzési napjai alábbi témákat járják körül, amelyek bármely vállalkozás számára segítenek elindulni ezen az úton:

A címben feltett kérdésre hozzávetőleg tudjuk a választ: attól, hogy felelősen működik, odafigyelve a környezetre, mint egyik érintettjére. A probléma inkább az, hogy miképpen ad erről hírt a külvilágnak, a fogyasztóinak, a partnereinek? Hogyan emeli be a felelős működést a márkaértékei közé? Hogyan csinálják ezt azok, akik már tudják, hogy mit kell tenni? Hogyan kommunikálják a cégek, hogy ők felelősen működnek, anélkül, hogy ez a kommunikáció kérkedésnek tűnne, s visszatetszővé válna?

 

Program:

Wiszkidenszky András ( GREEN BRANDS) – Márkaérték és  márkaidentitás

Buza Kriszta (StyleCommunications) – A “szomszéd” kertje mindig zöldebb?  Nemzetközi és hazai zöld márkák 

Lakatos Zsófia (Magyar PR Szövetség, Emerald Public Relations) – Egy szín mind fölött 

Stahl Judit és Kadlók Nelli (ROSSMANN Magyarország) – Zöld márkaépítés  a gyakorlatban- hogyan csinálja a ROSSMANN

 

Helyszín: Mozsár Kávézó és Étterem (1065 Budapest, Nagymező utca. 21), 9:00 – 11:30 között 

 

Regisztrációs nyomtatvány a lap alján található. 

Program: 

Kovács Károly (Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség)  A „zöldség” ára és annak megtérülése, avagy az életciklusköltség-számításban rejlő lehetősége

Pozsonyi Gábor (MagNet Közösségi Bank)Impact forradalom a vállalatfinanszírozásban 

Sorger Gábor (goodwill consulting) – A fenntartható működés finanszírozása pályázati forrásbó

 

A GREEN BRANDS Akadémia második rendezvényén, május 21-én, az előadók több irányból közelítették meg a fenntarthatóság, a felelős működés kérdését, illetve a felelős működésből származható előnyöket. 

 

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke, Kovács Károly a beruházások életciklusáról tartott érdekes előadást, A „zöld-ség” ára és annak megtérülése, avagy az életciklusköltség-számításban rejlő lehetőségek címmel. Az előadótól megtudhattuk, hogy a közbeszerzésekben 2015. óta alkalmazni kell az életciklusköltség-számítást. Ennek hatására egy beruházás költségei egészen más megközelítésben értékelhetők, alakíthatók. A fenntarthatósággal foglalkozó szakemberek régóta használják az életciklus-elemzést bizonyos termékek környezetre gyakorolt (teljes) hatásának megállapításában, de a beruházások esetében, legalábbis nálunk, újdonságnak számít ez a megközelítés. A beruházásoknál ezek szerint már nemcsak a kivitelezés és beszerzés költségeit kell tekinteni, hanem a teljes költséget, amibe beletartoznak a működés és a pótlás költségei, az életciklus-végi költségek, valamint az externáliák is.  A költséghatékonyság helyes megítéléséhez tehát az adott beruházás teljes élettartama alatt felmerülő, összes költségét, dinamikus szemléletben kell figyelembe venni (dinamikus költségelemzés). Ez pedig lehetővé teszi, hogy a legkisebb összköltséggel járó, optimális műszaki megoldások szülessenek meg. Az életciklusköltség-számítás alkalmazása a komplex fenntarthatóság szempontjából indokolt, a környezetvédelmi célkitűzések teljesítése érdekében, s ezáltal járul hozzá a fenntarthatósághoz – hangsúlyozta Kovács Károly.

Pozsonyi Gábor, a MagNet Közösségi Bank igazgatósági tagja az impact forradalomról szóló előadásában az érték alapú bankárkodás rejtelmeibe vezette be a hallgatóságot, kijelentve: ezek a bankok pozitív környezeti/társadalmi hatású projekteket akarnak finanszírozni, csakhogy a jó és a rossz nem mindig választható el egyértelműen. Ezért az értékalapon működő bankok időről időre számos dilemmával szembesülnek. Az impact forradalomra példaként említette a norvég állami nyugdíjalapot, amely nemcsak arról határozott, hogy nem fektet fosszilis beruházásokba, hanem arról is, hogy „kifektet” az ilyen invesztícióiból. Egyébként az impact befektetések sokszorosát teszik ki az impact banking volumenének. Ez viszont a mi olvasatunkban arra utal, hogy megéri felelősen működni, hiszen láthatóan egyre több pénz áramlik az ilyen vállalkozásokba. Pozsonyi Gábor elmondta, hogy száműzték a szótárukból az etikus bank kifejezést, mivel a bankoknak forrásaik egy részét állampapírban kell elhelyezniük, és nem tudják garantálni, hogy az állam nem fekteti ezt a pénzt nem fenntartható, kevésbé etikus eszközökbe. 

Sorger Gábor, a goodwill consulting koordinációs igazgatója azokat a pályázati lehetőségeket mutatta be, amelyeknél különböző formákban megjelenik a fenntarthatóság igénye, elsősorban a támogatni kívánt cél tekintetében. A kormányzat a pályázatok révén elsősorban a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását, a megújuló energiák használatát és az innovatív megoldásokat kívánja támogatni. 

 

Az előadásokból az derült ki, hogy a fenntarthatóság egyre inkább megkerülhetetlen elvárás lesz az üzleti életben, ezért érdemes időt és pénzt áldozni a cégeknek arra, hogy érdemben foglalkozzanak ezzel a témával. 

 
 

Program:

Kozák Ákos (GfK Hungary) Zöld emberek

Gulyás Emese (Tudatos Vásárlók Egyesülete) – Tudatos vásárlók, mint új piaci lehetőség

Dr. Dörnyei Krisztina Rita (Idearium consulting) – Zöld csomagolások fogyasztói megítélése 

 

Helyszín: Mozsár Kávézó és Étterem (1065 Budapest, Nagymező utca. 21), 8:30 – 11:30 között

GB Akadémia – 2019.06.05. – Mitől lesz zöld egy márka – regisztráció
A cég pontos neve, amire a számla kiállítását kérem
A cég székhelye, amely címre a számla kiállítását kérem
Ha különbözik a cég székhelyétől
A részvételi díjról a GB Márkaminősítő Kft. előlegszámlát állít ki, amelyet a regisztráció során megadott e-mail címre elektronikus formában juttat el. A regisztrációt az előlegszámla ellenértékének beérkezésével tekintjük véglegesnek. A beérkezett összeg alapján állítjuk ki a végszámlát, amelyet szintén a megadott e-mail címre, elektronikus formában küldünk meg.

 

További információk: GREEN BRANDS Hungary, tel.: +36 1 781 9483, e-mail: hungary@green-brands.org